A savanyúblog szerkesztői bevallottan érzékenyek egy nagyon fontos, minden nap tapasztalható, és tipikus magyar savanyúságra: a kiszolgálásra. Úgy érezzük, hogy az eladó-vevő kapcsolat egy olyan buja, adok-kapok viszony, mely a szerelemhez hasonlatos: logikától és fölös érvektől mentes, végtelen, emésztő és menthetetlen. a „service”-szel kapcsolatos magyar valóságnak tehát külön figyelmet fogunk szentelni blogunkban, ennek megfelelően közlünk most egy esetet (melyet készülő posztunk nyomán a Tékozló Homár is leközölt).

Szilveszter napján találtam a facebook tartalomtengerében a következő képet, melyet egy barátom fotózott telefonjával (köszönjük tehát CsabaTm-nek):

 

Ez a csodálatosnak nevezhető puha támadás annyira felzaklatott, hogy szilveszter napján szánt szándékkal nem nyomtam el a késztetést, és azonnal levelet írtam a kiírás szerzőjének. Rövid nyomozás után derítettük ki, hogy a plakát szerzője Zombori Katalin volt, aki a Nagykanizsa Plázában található Dekor Kuckó vezetője (ezen kívül okleveles léggömb dekoratőr), és a kuckóját háborgató vásárlókat próbálta kordában tartani ezzel a figyelmeztető felhívással. Nálam célt ért – a következő levelet küldtem neki:

 

Tisztelt Zombori Katalin,

A minap találtam egy meglehetősen ijesztő plakatírozást a facebook oldal hírfolyamában, (https://m.blog.hu/sa/savanyu/image/uj_szolgaltatas.jpg) és egy keresetlen nyomozás után találtam rá az Ön honlapjára (www.dekorkucko.hu). Ez alapján feltételezem, hogy a linkkel citált, az Ön boltjának üvegén található felhívó kiírást Ön készítette – amennyiben nem, levelem személyességét tekintse okafogyottnak, és lelki belátása szerint továbbítsa a szerzőnek.

 

Levelemet azért írom, mert sajnos itt Magyarországon több helyen találkozom azzal a szolgáltatási (so called service) hozzáállással, melynek célja nem a logikusan követelhető egészséges eladói, avagy „mindent a vevőért” attitűd követése, hanem épp ellenkezőleg: a vevő csak problémát okoz a hétköznapok könnyű lefolyásában (mint ahogy egy betegség zavarja fel a szervezet normális működését), sőt, egyenesen megzavarja az eladót a boltba nem való, illetlen vágyaival, vagyis azzal, hogy vásárolni szeretne.

Az Ön által készített kiírásban megbízhatóan vegyíti az eladó zsigereiből érkező, vásárlóval szemben érzett utálatot, valamint a professzionális szolgáltatói szemlélet tökéletes hiányát. Az Ön által idézett „összetúrás” és „fogdosás” a vásárlói életciklus egy megkerülhetetlen eleme, az úgynevezett válogatás, mely során a vásárló a portékát megtekinti, majd szíve és lelke vágya szerint választ egy neki tetsző árut – vagy pedig, és ez nagyon fontos: NEM választ, hiszen vásárlóként joga van ahhoz, hogy a felkínált termék ne tessék neki. Hovatovább, bármilyen pimasz dolog a vásárlótól, nemtetszését meg sem kell indokolnia.

Ha a vevő azonban barbár módon, a termékeket a polcon erőteljesen jobbra-balra söpörve, enyhén illuminált állapotban, ott helyben előadna valamit a Figaro házasságából, ez esetben nyilvánvalóan nem lenne helye a boltban, de sejtésem szerint az Ön által nehezményezett vásárlói hozzáállás nem lépett át hasonló korlátokat.

A kiírás szerint tehát, amennyiben a vásárló válogatni szíveskedi magát, és trehány módon nem rendezi vissza a terméket annak helyére, büntetést köteles fizetni. Ugyan nem néztem ennek utána (elnézést slendriánságomért, lássuk ezt be a szilveszter napi lustaságomnak), de a „turkálás” büntetése nem tűnik törvény által megengedettnek. Ezenkívül a „polcok helyreigazításának” nevezett feladatért (mely benne foglaltatik a 100 Ft / db "szolgáltatási" díjban) Ön már feltehetően fizetett egyszer, ugyanis a polcok rendben tartása az eladók feladata, azaz a rendes havi bérükkel Ön már kiegyenlítette a feladat elvégzésének árát.

Együgyű vásárlói szemlélettel nézve, valljuk be nem lenne fair, ha a zöldségesnél a dinnye megkopogtatásáért, vagy egy ruhaboltban a farmernadrág felpróbálásáért egyenként 100 forintot kellene fizetni – mondom ezt nem csak azért, mert én bevallom 5-6 kopogtatással nem érem be dinnyevásárlás esetén, hanem azért is, mert néha nehéz megállapítani a bűnesetet, a behajtás nehézkességéről nem is beszélve.

A fentieken kívül megemlítenék még egy hivatalos forrásból érkező információt, miszerint a linkelt kép készítőjétől Ön el akarta kobozni a telefonját, mellyel a képet készítette, sőt nem lett volna rest biztonsági őröket hívni. Nos, mivel Ön ezt a feliratot közszemlére tette ki a kirakatba, így nem hiszem, hogy tilos volna lefotózni – no de nem is hozakodnék elő megint törvényszagú indoklásokkal, nem áll szándékomban száraz hivatalnoki hangnemet megütni.

 

Amennyiben úgy érzi, hogy az Ön által képviselt, általam kifogásolt magatartás nehezményezése indokolatlan, avagy a kiírást pusztán a tréfa kedvéért készítette, kérem egy válaszlevélben igazítson helyre, vagy segítsen számomra is érthetővé tenni a kiírás által képviselt felfogást. Fenti soraim nem dühből és nem is passzióból születtek – egyszerűen csak túl sok alkalommal találkozom hasonló, szakmailag teljesen elfogadhatatlan, és mindemellett indokolatlan dühből születő eladói hozzáállással, és tomboló igazságérzetem késztet ilyen levelek írására. A szakmaiatlanság javítása egy könnyebben orvosolható, világi eset, az indokolatlan düh mérsékeléséhez viszont több Isten áldotta jólelkűséget és derűt kívánok Önnek, és remélem, hogy békeidőben nem fog további harcokat indítani a vásárlók ellen.

 

Sikerekben gazdag, boldog újesztendőt kíván

Szt. Cirill


Reméljük, hogy levelem nem sértőleg érkezik meg a levélfiókjába – ezeddig nem válaszolt megkeresésemre, de amint megteszi, közölni fogjuk.


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2011.01.05. 16:25:55

Az honnan derül ki, hogy mi közöd a szlávok apostolaihoz?
© 2011 / savanyú blog szerkesztőség / szt.cirill és szt.metód